Újszülöttel karácsonykor

A legszebb ajándék egy kisbaba. Nincs ennél jobb érzés, az ember túlcsordul az érzelmektől, a boldogságtól. Nem is nagyon érdekel a karácsonyi vacsora, a készülődés, a csomagok... Csak szagolgatom, nézegetem a kisbabám, ölelem, hordozom egész álló nap. Éjjel pedig ott szuszog mellettem, sokszor belémbújva. Egy kis angyal.

Mindenki azt kérdezi mit kap az ünnepekre. (7 hetes a legkisebb) Hát engem :), az édesanyja közelségét, melegét, figyelmét. A minap a középső fiam miatt voltam egy iskolai előadáson, és a következő volt a táblára írva:

A szeretet figyelem, a figyelem szeretet.

Nagyon belémhasított. Hogy hányszor van az, hogy jön hozzám, mutatna valamit, mondana, mesélne valami fontosat és én éppen a gondolatok fonalán lovagolva csak annyit mondok, mindjárt... Pedig a figyelem szeretet, hasít belém mióta olvastam nagy betűkkel a táblára írva. Tényleg tudatosítani kell magunkban, mi is a fontos. Mi is a legnagyobb ajándék a gyermekeinknek.

Jó egy kisbaba, hogy ismét átélhetem ezt az őrülten intenzív érzést. A közelség ilyen fokú gyönyörűségét. Leírhatatlan. Most harmadjára még intenzívebb lett, vajon miért? Talán mert nincs már annyi aggodalom, új feladat, már ismerősként üdvözlöm a pelusokat, a fürcsit, a hordozókendő rejtelmeit, a súlynövekedés is hidegen hagy már, nincs bizonytalanság, maximum óvás, féltés, imádat.

De ha anyának jót akarsz tenni és vele együtt a babának, egy szuper hordozókendő, vagy hordozó kenguru (csatos, mei tai akár) igazán nagyszerű lehet. Még jobb ha szerzel hozzá valakit aki segít neki benne. Mert elsőre talán nem is olyan egyszerű, jól jön a támogatás egy olyan valakitől, aki otthonosan mozog a hordozók világában. Bár nem bonyolult, de a mi kultúránkban sajnos már elveszett ennek a tudása, újra kell tanulnunk. Újra kell teremtenünk magunk körül a támogató kört a hordozáshoz.

Mert kétség nem fér hozzá, hogy a testközelben, igényeire válaszolva nevelkedett babák magabiztosabb felnőttekké válnak, jót teszünk vele nekik, magunknak és a világnak is. Mindemelett praktikus is, hordozó nélkül házvezetőnőt kéne alkalmazzak, erősebb karokat kellene növesztenem és még vagy hármat a jelenlegi kettőhöz :).

A minap édesapám kezébe nyomtam a kicsit, míg én befejeztem a boltban a dolgaimat. Fél órát aludt az ölében és bizony elfáradt a keze saját bevallása szerint. Legközelebb rá is kötök egy hordozót! Kár hogy akkor ott nem jutott eszembe :) Kiváncsi lennék mit szól hozzá! Képet mindenesetre csinálok majd, megígérem!

Addig is jó készülődést, meghitt és összebújós ünnepeket!

Hordozóeszközeink ITT találod

Hétfői idézetek

Ebben a sorozatunkban hétfőnként egy-egy idézetet osztunk meg Veletek, melyet egész héten formálhattok, továbbgondolhattok, amelyről beszélgethettek.

"Nem lenne szabad félelmünkben, bizonytalanságunkban, hitetlenségünkben (ami mind a konvenciók, a külső parancsok követésére indít) valami másra kényszerítenünk a gyerekünket, mint ami belőle fakadna, valami olyasmire, amit mi gondoltunk ki számára. Nem szabadna megmondanunk semmilyen szempontból, hogy "milyen gyereket akarunk", arra kellene törekednünk, hogy a gyerek azzá legyen, aki!"

Vekerdy Tamás : Érzelmi biztonság

Kulcslyukkiadó, 2011.

Ti hogy álltok az altatással? III.

Ebben a bejegyzésben nem meséket fogunk Nektek ajánlani, hanem az életmentő megmondó-könyvet.

A könyv alcíme nagyon kecsegtető: Gyakorlati tanácsok a kisbabák altatásához sírva hagyás nélkül.

A könyv pedig valóban nagyon jól kezelhető, egyszerű módszereket mutat be anélkül, hogy a sírni hagyást javasolná. És ez szerintünk nagyon fontos egy ilyen könyv esetében, hiszen bármennyire is elköteleződünk az "én aztán sose hagyom ott sírva a gyereket" kijelentés mellett, eljöhet az a pontja a fáradtságnak és a bizonytalanságnak, ahol akár ezt is megtennénk, csak aludhassunk végre. 

Pantley nem kínál könnyű és gyors megoldásokat, de hatékony és alkalmazható módszereket mutat be. És ami a fő, nem ítélkezik az akár évekig babájukkal alvó szülők felett, hanem megmutatja, hogy az önállóságra szoktatás hogyan lehet zökkenőmentes (vagy járhat kisebb zökkenőkkel), amikor úgy érezzük, eljött az ideje annak, hogy visszakapjuk a saját ágyunkat.

Elizabeth Pantley - Békés álmok- könnyek nélkül

Reneszánsz Kiadó, 2012

Hétfői idézetek

Ebben a sorozatunkban hétfőnként egy-egy idézetet osztunk meg veletek, melyet egész héten formálhattok, továbbgondolhattok, amelyről beszélgethettek.

"Szeretem látni a gyermeket, amint birtokba veszi a világot. Kíváncsian és mohón törekszik az önállóságra, az ismeretlen felfedezésére, a csúcsok meghódítására...A szülőknek ilyenkor egy edző szerepét kell átvenniük, bátorítaniuk kell a gyermeket ebben a küzdelemben, s megerősíteniük, hogy képes rá."

M. Rufo : Engedj el! - leválás, önállóság, szabadság

Park Könyvkiadó, 2009.

A kevesebb néha több

Két nagyon népszerű könyvet szeretnénk Nektek bemutatni, bár bemutatni nemigen kell, hiszen volt idő, hogy a csapból is az ezekből kiszedett idézetek folytak. Inkább csak ismét szeretnénk reflektorfénybe állítani őket, hátha valaki tanácstalan, milyen gyereknevelős könyvet kérjen karácsonyra.

Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című műve tulajdonképpen a "hogyan találjuk fel a

spanyolviaszt?" kérdést járja körül. Semmi újdonságot nem mond: mind tudjuk, hogy jobb (lenne) a családi élet, ha nem a tv előtt vacsoráznánk, szorosabb lenne a kapcsolt apa és fia között, ha fociznának együtt és nem x-boxoznának, és mind emlékszünk irritáló Dudley-ra a Harry Potterből, akinek nem volt elég tizenhárom ajándék, mert előző évben tizenötöt kapott. Modern világunk kórsága, hogy gépekkel vesszük körül magunkat, hogy több időnk legyen, de a felszabaduló időnket gépek előtt töltjük, és letesszük eléjük a gyerekeinket is, ahelyett, hogy biztosítanánk számukra egy átlátható, szeretetteljes, békés világot. Payne könyve pontosan arról szól, amit az alcíme sugall: Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket. És ehhez nincs másra szükségünk csak odafigyelésre, minőségi időre meg azokra a praktikákra, amelyeket a szerző nagyon olvasmányosan, szórakoztatóan elénk tár.

A másik könyv egy rendkívül szórakoztató alaptézisből indul ki: mi az, amit rosszul tudunk az Amit rosszul tudunk a gyerekekről című könyv, hiszen olyan tételeket vesz sorra, mint a korai tehetségfelmérés szükségessége, az önkontroll kérdése vagy a sokunknak húsba vágó testvéri viszonyok kialakulása. És teszi mindezt érdekesen, teljesen új nézőpontból. Ajánljuk mindazoknak, akik unják a szokásos gyereknevelős könyveket és szeretnének valami új információhoz jutni.

gyerekeinkről. Nos, elég sok mindent. Legalábbis a két szerző. Mi persze
nem. De ettől még igazán izgalmas olvasmány az

K. J. Payne: Egyszerűbb gyermekkor

P. Bronson- A. Merryman: Amit rosszul tudunk a gyerekekről

Dr. William Sears: Bevezetés a kötődő nevelés elveibe - részlet

 Mit jelent a kötődő nevelés?

 

A kötődő nevelés egy olyan nevelési irányzat, mely a gyerekneveléssel és gyerekgondozással kapcsolatban szülőből és gyerekből egyaránt a legjobbat képes kihozni.

 

A kötődő nevelés hét eszköze:

 

1. A születést követő "kötődés" (Birthbonding)

 

Az a mód, ahogy csecsemő és szülő a szüléskor egymáshoz viszonyul, segít a kötődés kezdeti kialakításában. A szülést követő néhány hét olyan érzékeny időszak, melyben anya és baba kizárólag azzal van elfoglalva, hogy egymáshoz minél közelebb kerüljön.

 

 Egy a szülést követően kialakuló szoros kötődés lehetővé teszi, hogy a gyerek természetes biológiai, a kötődést elősegítő magatartásformáit, valamint az anya intuitív, biológiai és védelmező ösztöneit egymással megfelelőképpen összhangba hozza. Ezen biológiai páros mindkét résztvevője megfelelő indíttatást kap ahhoz, hogy végül eljusson azon pontra, melytől fogva a gyerek a legfontosabb, az anya pedig a leginkább alkalmas arra, hogy gyerekét megfelelő módon ellássa. „Mi történik akkor, ha az azonnali kötődést valami megakadályozza?” Vannak esetek, mikor ezt a szeparációt orvosi indokok – komplikációk – teszik szükségessé. Mihelyt azonban ezen időszak elmúlik, a kötődés kialakulásának és további fejlődésének semmi nem áll az útjában. Mikor a Kötődés ötlete 20 évvel ezelőtt első ízben felmerült a neveléssel kapcsolatban, voltak, akiket ez teljesen kibillentett egyensúlyukból. Az emberi kötődésnek az elmélete eddig soha nem volt cél.

 

A születéskor kialakuló kötődés nem egy olyan pillanatragasztó, mely az anya és gyerek kapcsolatot egy életre összefogni képes. A kötődés / bonding olyan tettek sorozata , mely az anya és gyermeke közti tartós kapcsolatot végül egy életen át biztosítja. Az azonnali kötődés a szülő és gyermek kapcsolatának e tekintetben mindössze a megfelelő előnyöket biztosítja.

 

 

 

2. Szoptatás (Breastfeeding)

 

A szoptatás a legjobb arra, hogy az anya megismerje a gyermekét. Segít a baba  jelzéseinek a megfelelő értelmezésében, testbeszédként is működik. Ez az első lépés, hogy az anya megismerje a kisbabáját. A szoptatás mindkét félnek egyaránt megfelelő kezdést biztosít a közös élethez. Az anyatej olyan egyedülálló, az agyi fejlődést serkentő összetevőket tartalmaz, melyeket sem szintetikusan előállítani, sem pedig megvásárolni nem lehet. A szoptatás az anya és gyermek közti megfelelő kémiai egyensúly kialakulását is elősegíti, amennyiben megfelelő mértékben stimulálja a prolaktin, ill oxitocin elválasztást. Ezek olyan hormonok, melyek segítik az édesanyát, hogy átélje, átérezze az anyaságát.

 

3. Babahordozás (Babywearing)

 

Egy elfoglalt hordozó személy karjaiban egy kisbaba igen sokat tanul. A hordozott babák sokkal kevésbé nyugtalanok és több időt töltenek el a nyugodt ébrenlét állapotában, ami a leginkább alkalmas arra, hogy a csecsemő minél több információt megtanuljon környezetéről. A hordozás mindezek mellett fokozza a szülők érzékenységét is. A baba folyamatosan testközelben van, a szülő pedig egyre inkább megtanulja érteni a jelzéseit helyesen értelmezni őket. A közelség meghitt légkört is teremt.

 

 4. Együttalvás (Bedding close to baby)

 

Minden család számára az a legjobb, ha mindenki ott alszik, ahol a leginkább pihenni képes. A családi ágy egy biztosítja azt a testi kontaktust, mely a napközben elfoglalt szülők számára megteremtheti, hogy kapcsolatuk a gyerekükkel az éjszaka folyamán ismét helyre álljon. Mivel az éjszaka az ilyen korú gyerekek számára a félelem időszakát is jelentheti, a szoros együttlét a minimumra csökkenti az éjszakai szeparációval kapcsolatos félelmeket és segít a kisbabáknak abban, hogy megtanulják, hogy az alvás egy olyan állapot, melybe finoman megyünk bele, s amelyben félelem nélkül elidőzhetünk.

 

5. A gyereksírás verbális jelentéstartalma ( language value of your babys cry)

 

A gyereksírás egy olyan jelzés, melyet arra találtak ki, hogy a gyerek túlélését biztosítsa, ill. a szülők fejlődését szolgálja. A sírásra való megfelelően érzékeny  reakció a bizalom légkörét teremti meg. A gyerek megtanulja, hogy a körülötte lévők reagálnak a szükségleteire, a szülő viszont lépésről lépésre sajátítja el azon képességet, hogy gyermek szükségleteiben megbízzon. Ez azután a szülő-gyerek közti kommunikáció minőségét nagymértékben javítja. A csecsemők nem azért sírnak, hogy manipuláljanak, hanem hogy kommunikáljanak.

 

6. Óvakodjanak a baba-trénerektől (beware of baby trainers)

 

A szülői állapot megtanít arra, hogy a különféle jó tanácsokat józan kritikával fogadjon a szülő, különösen olyan esetekben, amikor ezen tanácsok olyan extrém és szélsőséges nevelési stílusokat képviselnek, melyek arra hivatottak megtanítani a szülőket, hogy a gyerekük helyett egy órára, vagy akár ne adj Isten, egy időbeosztásra figyeljenek inkább. Ez nem más, mint a hisztériás nagytöbbség. Ezek a „kényelmes szülők” rövidtávon ugyan, sikeresek lehetnek, a hosszabb távú eredmények szempontjából azonban veszíteni fognak előreláthatólag. Ebből pedig egyenesen következik, hogy ez a  hozzáállás hosszútávon semmi esetre sem tekinthető kifizetődő vállalkozásnak. Ezek az inkább korlátolt magatartások végül ahhoz vezetnek, hogy szülő és gyermek közt távolság jöhet létre, mely a mindkettőjüket eredményesen tartja vissza attól, hogy a gyereknek megbízható támaszt jelenthessenek a szülők.

 

 

7. Kiegyensúlyozottság (balance)

 

Nagy igyekezetünkben, hogy gyermekeink elvárásainak minden tekintetben maximálisan megfeleljünk, előfordul, hogy saját és partnerünk szükségleteit elhanyagoljuk. Meg kell tanulni, hogy a kiegyensúlyozottság kulcsa szülői létükben, a gyerekeik szükségleteire való megfelelő reagálásban, továbbá abban a tudatban keresendő, hogy mikor kell igent, ill. nemet mondanunk, valamint abban a bölcsességben, hogy megtanuljunk igent mondani azon esetben, amennyiben mi szorulnánk mások segítségére. 

Tovább a teljes cikkhez:   Kötődő nevelés 

 A könyv megvásárolható a Mamamiboltban angol nyelven

 

 

BOLA csengettyűs kismamalánc ELŐRENDELÉS  most 10 % kedvezménnyel!

Kedves Vásárlóink, Partnereink, Barátaink!

A  Bola kismamaláncok gyönyörű, gömb-,  és szív alakú csengettyűk. Várandós kismamaként viselve, rendkívül kellemes, játékos csengettyűhangját a magzat 20 hetes korától érzékeli, megszokja. A születés utáni használatkor a babát szinte azonnal megnyugtatja ez az ismerős, kellemes hang.

Díszcsomagolásban, gyönyörű, különleges és hasznos ajándék lehet a Kismamáknak!

Október 15-ig a teljes kollekció 10% kedvezménnyel előrendelhető.

BREAKING NEWS! DEDIKÁLÁS A MAMAMI BOLTBAN!

Szokatlanul rövid bejegyzést olvashattok ma, de nem baj, majd cifrázom az esemény után!
Tehát:

DEDIKÁLÁS A MAMAMI BOLTBAN!!! Dr. Büki Andrea dedikálja Ölelj át - a kötődő nevelésről mindnkinek - című könyvét a Mamami Boltban 08.12-én csütörtökön 11:30-13:30-ig. A könyv a Boltban megvásárolható! Andi szívesen beszélget a kedves érdeklődőkkel a könyvéről, ill. a könyv témájáról, ami nem mellesleg a mamami.hu fórum alaptémája, és a boltunk megnyitásának is a motivációja volt:)
Andi és a Mamami Bolt vár mindenkit szeretettel!

A könyvről bövebben itt  és itt olvashattok.

A dedikálás idején isteni Nespresso kávéval kedveskedünk tisztelt érdeklődőinknek!

KÖNYV-KÖTŐDÉS - könyvajánló a kötődő nevelésről

Lassan tovatűnő ifjúságomat fedeztem fel újra, mikor véletlenül kezembe akadt egy Adrian Mole könyv. Abban vannak ilyen kitekert nyelvi fordulatok  - köszönhetően az angol humort értő fordításnak - mint "lassan tovatűnő ifjúság". Mint amikor Adrian soha el nem készülő művének a címével találkozunk a könyben, na, annál nagyobb baromságot nehéz is lenne kitalálni, ugyanis a fennkölt mű címe: "Ímhol hazámnak sík hegyei". Olyan jóleső érzés volt megint Adrian Mole-t olvasni, mint annak idején kamaszkoromban (ami kb. pont ugyanannyira volt frusztráló, mint Adrian egész élete), csak akkor az "A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója" és az "Adrian Mole újabb kínszenvedései"-t fogyasztottam egészséggel. most ezeket a fiamnak vettem meg, de ő még csak 11 éves, szerintem egyelőre ő nem tudja még ennyire értékelni ezeket a remekműveket. Szóval személyes "Adrian Mole revival tour"-om első állomása az "Adrian Mole és a tömegpusztító fegyverek" című fantasztikusan szürreális könyv volt, amelyben Andy immár 34 és 3/4 éves (bizony, itt megint számítanak a hónapok, mint annak idején tizenéves korunkban... csak más szempontok miatt), és pont ugyanannyira lúzer, mint tinikorában.  Jelenleg épp az "A 23 és 3/4 éves Adrian Mole küzdelmei"-t olvasom, és vinnyogva röhögök rajta. Továbbá irigylem Katit, aki megrendelte magának a még csak angolul kapható "Adrian Mole and the prostate years"-t.
De hogy jön ez ide? Látszólag sehogy, de ne aggódjatok, mindjárt keresek egy kapcsot...
Netán én is írói babérokra vágyom? Ahogy Adrian meglátása szerint Oxfordban vagy mindenki már publikált író, vagy az akar lenni, én is gyerekkorom óta dédelgetek egy ilyen álmot, de ne rémüljön meg senki, ez szerintem még odébb van.
Viszont büszkén tudatom, hogy van, aki megvalósította álmát, és olyan könyvet írt, amit mindenki, aki az általunk kedvelt gondoskodási nézettel, a kötődő neveléssel napi szinten foglalkozik, nagy örömmel várt. Tudtuk, hogy készül a mű, hiszen a Mamamin is nyomon követhettük az alkotást, és a szerzőnek "kölcsönadott" személyes történeteket a kötődő nevelésről.
Nagyon vártuk már Andi könyvét, vagyis Dr. Büki Andrea: Ölelj át! - a kötődő nevelésről mindenkinek című művét.

Azért is vártuk, mert végre egy olyan összefoglalót adhatunk vevőink kezébe, ami röviden, a kötődő nevelés fogalmát egyáltalán nem ismerőknek is érthető módon adja át, ami nekünk a mindennapi gyakorlat. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a kezünkben van a gyereknevelés Szent Grálja, hanem azt, hogy egyetlen olyan út van a gyermekünkről való gondoskodás során, ami számunkra evidens és természetes. Kicsit úgy tudom ezt jobban magyarázni, mint amikor megkérdezik, hogy akkor a hordozáskor a baba soha többé nem fog sírni? Nem, nem ezt jelenti, hanem azt, hogy bármi baja van, a legtöbb, amit tehetünk annak megszüntetésére, hogy megteremtjük a testközelséget, ezzel csökkentve a baba testi-lelki fájdalmát az adott helyzetben. És persze, kevesebbet fog sírni, mert a babahordozással sokkal jobban egymásra tudunk hangolódni:)
Íme a könyv fülszövege:

A könyv első része áttekinti a kötődéselméletet, valamint elemzi a csecsemőkori nevelés hosszú távú hatásait, a második részben pedig kiderül, miért jó (a szülőnek is) az igény szerinti szoptatás, a hordozás, az együttalvás, hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt.
A kötődő nevelés lényege, hogy hallgassunk a bennünk lapuló gyermekgondozó ösztönökre, hogy megtaláljuk azt, ami a gyermekeinknek és nekünk, szülőknek is a legjobb, ahelyett hogy ismeretlen eredetű dogmákat, orvosi előírásokat és nevelési „szakértőket” követnénk.
A szerző orvos, gyermekpszichiáter, gyakorló édesanya.

Büki Andi könyvét szintén Mamamis társunk, Kiss Andi illusztrálta, aki további terveket dédelget, mi meg erősen szurkolunk neki... Nem tagadhatom, hogy bizony megint minden szál összeér, mert a jeles illusztrátor azonos egyik kedvenc blogom szerzőjével, és egyik vendégposztunk írójával, de meg sem kísérlem felsorolni, hányféle dologgal foglalkozik még.
Büki Andival készült egy interjú, amelyet szintén mamamistársunk készített, itt olvashatjátok.

Azért is örülünk Andi könyvének, mert egyelőre nem túl gazdag a magyar nyelvű kötődős-irodalom. Eddig "alapkönyvként "Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában" című örökérvényű művét ajánlottuk, mint olyat, amiben magyarázat van arra, amit amúgy is sejtettünk, de jólesik leírva látni.

Több helyen találhatunk különféle megközelítéseket a témáról, majdnem 2 éve én pl. Évust kértem meg, hogy írjon arról, ő hogyan látja a kötődő nevelést. Továbbá találtam egy nagyon érdekes könyvajánlót egy bloggertől, akinek gyereke nincs (Liedloff-nak sincs, tehát nem ezen múlik...), és fiatal férfi lévén főleg érdekes, hogy ő mit gondol. Ajánlok még egy honlapot, ami kifejezetten a kötődéselmélettel foglalkozik. És természetesen ajánlom az egész Mamami honlapot és fórumot, amelynek alapvetése a kötődés... Ennek megfelelően kicsit nehéz is célzottan topikokat kijelölni belőle, de ezt, ezt és ezt bátran ajánlom. Liedloffal is készült természetesen interjú, több is, de a netet böngészve úgy tűnik, nem elég. Azt sem értjük, vajon miért nem publikált tovább... Egy vele készült interjú magyar fordítását itt olvashatjátok el.

A Mamami Boltban mindkét könyv folyamatosan kapható (Adrian Mole beépítésén kicsit még dolgoznunk kell, mert bár rettentő kreatív vagyok, nem találom azt a gondolati fonalat, amire felfűzhetnénk eme irodalmi gyöngyszemeket...). Ezen kívül tartunk jó néhány várandóssághoz, szüléshez, babagondozáshoz kapcsolódó könyvet. 
Szerintem most gyönyörködjünk kicsit...
A képet készítette: Mikus Kata (www.ribizlifoto.hu)

Az alábbi képeket készítette: Gelléri Péter (www.gelleri.hu)