A kevesebb néha több

Két nagyon népszerű könyvet szeretnénk Nektek bemutatni, bár bemutatni nemigen kell, hiszen volt idő, hogy a csapból is az ezekből kiszedett idézetek folytak. Inkább csak ismét szeretnénk reflektorfénybe állítani őket, hátha valaki tanácstalan, milyen gyereknevelős könyvet kérjen karácsonyra.

Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című műve tulajdonképpen a "hogyan találjuk fel a

spanyolviaszt?" kérdést járja körül. Semmi újdonságot nem mond: mind tudjuk, hogy jobb (lenne) a családi élet, ha nem a tv előtt vacsoráznánk, szorosabb lenne a kapcsolt apa és fia között, ha fociznának együtt és nem x-boxoznának, és mind emlékszünk irritáló Dudley-ra a Harry Potterből, akinek nem volt elég tizenhárom ajándék, mert előző évben tizenötöt kapott. Modern világunk kórsága, hogy gépekkel vesszük körül magunkat, hogy több időnk legyen, de a felszabaduló időnket gépek előtt töltjük, és letesszük eléjük a gyerekeinket is, ahelyett, hogy biztosítanánk számukra egy átlátható, szeretetteljes, békés világot. Payne könyve pontosan arról szól, amit az alcíme sugall: Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket. És ehhez nincs másra szükségünk csak odafigyelésre, minőségi időre meg azokra a praktikákra, amelyeket a szerző nagyon olvasmányosan, szórakoztatóan elénk tár.

A másik könyv egy rendkívül szórakoztató alaptézisből indul ki: mi az, amit rosszul tudunk az Amit rosszul tudunk a gyerekekről című könyv, hiszen olyan tételeket vesz sorra, mint a korai tehetségfelmérés szükségessége, az önkontroll kérdése vagy a sokunknak húsba vágó testvéri viszonyok kialakulása. És teszi mindezt érdekesen, teljesen új nézőpontból. Ajánljuk mindazoknak, akik unják a szokásos gyereknevelős könyveket és szeretnének valami új információhoz jutni.

gyerekeinkről. Nos, elég sok mindent. Legalábbis a két szerző. Mi persze
nem. De ettől még igazán izgalmas olvasmány az

K. J. Payne: Egyszerűbb gyermekkor

P. Bronson- A. Merryman: Amit rosszul tudunk a gyerekekről