Egyszerű gyerekszoba...?

Gyerekkel vagy gyerekekkel élni sokszor áll távol mindentől, ami egyszerű. Panoráma lehet a zero waste, a hygge és a lagom, a szépen berendezett montesszori gyerekszoba is amolyan délibáb. Ha követitek a simple living témájú írásokat, úgy fest, a legelkötelezettebb minimalistának is igen nagy próbatétel a gyerekvállalás. A Simplicity Fesztiválra készülődünk most, ahol teret kapunk arra, hogy megmutassuk: hogyan maradhat az élet egyszerű gyermekkel, és mi, itt a Mamamiboltban mivel tudunk segíteni benneteket, hogy a gyermekvállalás körüli sodró vásárlási láz ne legyen olyan nagy próbatétel az egyszerű, tudatos életvitel számára. 

 Egyszerű gyerekszoba... Olyan van? 

A hozzánk érkezők első kérdése általában az, hogy mindig ekkora rend van-e nálunk. A válasz nem. :) De majdnem mindig. A következő kérdés a hogyan? Sok dolog nem kell hozzá - az egyszerűsítés már csak ilyen... :) Egyetlen egy szükséges: motiváció.

Hogy fontos legyen számodra, hogy így élj. Benne létezve természetesen jól megfoghatóak az előnyei, és semmire nem cserélném el. Számomra a környezetemben lévő harmónia megélésének ez is egy módja. Egyfajta relaxáció. Azt is hiszem azonban, hogy az én igazságom soha nem lehet mindenki számára érvényessé, akkor sem, ha egyre nagyobb a társadalom azon rétege, aki a simple living mellé teszi le a voksát. Fontos nyitottnak maradni a különbözőségekre és látni, hogy ez az életmód nem egy mérce, nem ehhez képest határozható meg a jó és a rossz, és valószínűleg igen kevéssé válhat vonzóvá akkor, ha egy versenyfeladatként, a mindennapi kihívások egy újabb elemeként szemléljük.

0. Előkészületek: 

Ha motivációban nincs hiány, akkor viszont nincs más hátra... Mivel könyvekből, kiadványokból, online tanfolyamokból igazán nem szenvedünk manapság hiányt, ha az egyszerűsítés a kérdés, a tájékozódás tökéletes első lépés lehet. A lakás minden sarkát lemérve, méretarányos rajzzal vágtunk bele a szakirodalom áttekintésébe... És nyilvánvalóan egyértelművé vált, hogy ez képtelenség, de ha nem is az, egyszerűnek biztosan nem egyszerű. Azt hiszem, az egész téma kulcsát a maximalizmus elengedésében kell keresnünk (és az egyszerű gyermekkoré is valahol ezen a környéken található meg, amolyan pozitív hozadékként). Így aztán vettünk egy nagy levegőt, és lesz ami lesz alapon belevágtunk. Beépítettük, amit be tudtunk, elengedtük, ami nem ment, meglőttük azt a bizonyos arany középutat.

1. Rendszerezés: 

Szelektálás, elajándékozás, újrahasznosítás, térteremtés. A magyar társadalom alapvetően gyűjtögető kultúrában létezik, és bár soha nem éreztem különösebb kötődést a tárgyak iránt, mégis idő volt míg a "valamire még jó lesz" gondolatvilágából a "már nincs szükségem rá" elfogadása felé fordultunk. A folyamat mindenkit elért, elsöprő eredményeket hozott. Rengeteg felesleges dologtól szabadultunk meg.
Hamarabb értük el a minimalizmus felé törekvésünk gordiuszi csomóját, a játszószobát, mint gondoltuk. Kérdéssé vált, hogy bár a saját meglévő holmijaink szelektálásáról szabadon döntünk, vajon arra is szabadságom van-e, hogy megváljak a két és fél éves kölyök kedvenc műanyag, villogós, zenélő, nem kikapcsolható karácsonyi rénszarvasától. A válasz határozott "nem tudom" volt. Cselhez folyamodtunk: ha úgy láttam, már nem játszik valamivel, és nem is igazán lehet szüksége rá többé, 2 hónapra a garázsba tettük, ha továbbra sem merült fel a hiánya, akkor elajándékoztuk. Nagyon fontosnak tartottam, hogy hulladékot ne termeljünk a szelektálás során, mindennek igyekeztünk gazdát találni.

2. Tárolás:

Azokat a dolgainkat, amelyeket elkerült a szelektálás mindent elsöprő ereje, rendszerezni kezdtük. Konyhától gyerekszobáig, fürdőszobától a garázsig.

A gyerekek szobájában kosarakba, dobozokba kerültek a játékok, téma szerint csoportosítva: építő, baba, póni, lego stb. Egy kosár, doboz vagy zsák egy csoport.

Bármilyen ősrobbanásos játék után képesek rendbe tenni egészen apró kortól a dolgaikat, mert természetessé vált számukra, hogy ebbe a rendszerbe kerülnek vissza a játékok, és hogy a rend folyományaként mindig megvan a kirakó minden egyes darabja, és sosem vész el a baba hajpántja sem. Mert tutira a babaruhás dobozba kerül.
Ugyanez a szisztéma szépen lassan az egész életterünk felett átvette a hatalmat, és valóban átalakította az életmódunkat. A megnyíló terek valóban felszabadító hatással voltak, és valahogy már nem éreztünk égető vágyat az azonnali feltöltésükre.

3. Kész. És most? Meddig marad így? 
A minimalizmusra, egyszerűsítésre irányuló első lépéseink által úgy éreztük, rengeteg energiánk szabadult fel. Teret kaptunk, levegőt, és időt, minőségi időt. Nem volt kérdés, hogy ez a mi utunk, de hogyan tudjuk fenntartani? Megborítja-e vajon az első karácsony vagy születésnap?  

Komoly kritériumokat állítunk a bejövő cuccokkal szemben. Magunk felé is természetesen, csak úgy, mint a gyerekekével szemben. A legfontosabbak:

- Természetes anyagból készül.

- Persze nem lehet mindig minden fából. Ugyanakkor az ideális játék stílusában, megjelenésében azt az értékrendet képviseli, amit szeretnénk csomagban adni a gyermekünknek: kerüljük a nettó műanyagot, figyelünk a minőségre, mert általános tapasztalat, hogy a drágább sokszor mégis olcsóbb. Tovább marad velünk, nem semmisül meg napok vagy hetek alatt, és megunhatatlan.

- Számtalan célra felhasználható, de nem játszik a gyerekeim helyett, és a szó gyermekbarát értelmében fejleszti őket (= nem angol szavakat tanít nekik, hanem megmutatja, milyen a világ, ami körülöttünk van, milyen lehetőségeik és képességeik vannak.)

- Könyvek mindenek felett! :) Hiszen mi mással is tehetnénk a legtöbbet értük, ha nem azzal, hogy napról napra olvasunk nekik, velük és mellettük?

A családunk nagyon nyitott: kérdeznek, mielőtt ajándékoznak, és segítséget kérnek az ideális játék kiválasztásában. Ismerik a preferenciáinkat, és maximálisan tisztelik is. Ehhez persze beszélgetnünk kell erről, be kell őket vonnunk. Egy közös Drive táblázat, amelyben megjeleníthetőek azok az ajándékok, amelyek nem végzik a garázsban három hónap múlva szintén jó társ lehet az együtt gondolkozásban.

Persze vannak nehézségek, és messze a tökéletes dogmakövetése, de azt ugyebár az elején el is engedtük. Némi lazasággal, sok mérlegeléssel és tudatossággal azonban gyerekkel is sikeresen lehet boldogulni az egyszerűbb világban. 

(A három részes sorozat első részét olvashatjátok - hogy hogyan tette próbára a rendszert a második kislányunk érkezése, és milyen, amikor A Rendszerbe egy újszülött csöppen, illetve hogy hogyan csökkenthető a hulladékmennyiség ezek között a körülmények között - erről írunk legközelebb.)