A mosható pelenka mint téma mindig indulatokat gerjeszt, úgy tűnik nagy elszántság kell ahhoz, és persze nem kevés befektetés, hogy valaki elinduljon ezen a rögös úton, de mindenképp megéri mind a befektetett anyagi tőke mind az a fajta hozzáállás,
hogy meg tudom csinálni!!!!!!!!!!
Én a negyedik babámmal értesültem arról, hogy létezik a pelenkázásnak ez a fajtája is. Jamie Oliver egy fantasztikus pasi, nem hagyhattam ki, hiszen ő is boldog négygyermekes apuka és a gasztronómia elkötelezett hirdetője, imádom. Jó fej, ott lakik, ahol felnőtt egy faluban és megvalósítja sorra az álmait, vajon milyen pelenkát használ?????? Írjak neki, szerintetek??????
Érdekes az út, hiszen egy jó ismerősöm, akiről kiderült, hogy komoly betegség támadta meg szervezetét, felhívott és tanácsot kért, hogy mihez kezdjen most. Én már régóta kacérkodtam a jógázás gondolatával, és a beszélgetés közben ez ugrott be, hogy akkor nosza hajrá kezdjük el.
Gyors netes keresés után a belső csend jóga stúdiót fedeztem el elkezdtünk együtt járni.
Nevezzük Katinak ezt a jó ismerőst, más utat választott, de én ott ragadtam. A jóga oktató srác párja pedig épp ebben a bizniszben utazott, éppen boltot nyitottak, ahova az akkor már nem pelenkás korú kisfiammal ellátogattunk és éreztem, hogy óóóó hát itthon vagyok, ezek azok a tárgyak, a miliő ami igazán közel áll hozzám.
Bár közel voltam a negyvenhez, konkrétan akkor töltöttem be, mégis azt éreztem, hogy de jó lenne még egy pici, talán kislány lenne, aki korban közel állna az én kisfiamhoz, együtt nőve ez előnyükre válna, mert a két nagyobb már a kamaszkor rögös útját járta.
A lényeg, hogy hamarosan sikerült a fogantatás és én belevetettem magam a kismama jóga, a mosható pelusozás és a gyöngéd születés témájába, és alig vártam, hogy láthassam a kis jövevényt, aki a legnagyobb súllyal született, pedig a legtöbb elfoglaltságom ezzel a terhességgel volt, hiszen már így is nagy családos anyukának számítottam.
Néztek is rám sokszor mint a marslakóra, hogy hova és minek, hát nincs már elég, de az én szívem, még mindig vágyakozott a baba illatú otthonra, ahol mindig van egy pici, akit lehet puszilgatni, ölelgetni.
Megszületett hát Janka haleluja, könnyen, gyorsan és nagyon szépen, és ott álltam én a nagy elhatározásommal és a doboz pop in készletemmel, ja és a párom jajgatásával, hogy én ezt most komolyan gondolom, vagy csak a szokásos fellángolás, ami tart néhány hétig, aztán sutba dobjuk ezt az egész őrületet és szépen elballagunk a közeli drogériába és a legkényelmesebb útját választjuk a pelenkázásnak.
Nem mondom, hogy nem voltak kilengéseim, téli baba volt és attól féltem, hogy a pisis pelenka miatt meg fog fázni a kinti séták alkalmával. Rutint kellett szereznem, mint mindenben, hogy ott legyen a vizes vödör, hogy a kakifogó papírt bele kell rakni, hogy nem hagyhatom rajta órákig, mint az eldobhatót, a mosást időben el kell kezdjem, hogy legyen száraz pelenkám, a száradási időt kitapasztalni és lám-lám itt az eredmény, az én pici lányom még nincs két éves és már szól, ha pisilni kell, az előző háromnál ez szóba se jöhetett, annyira kényelmes volt az eldobható, hogy eszükbe se jutott emiatt szólni.
A moshatózással aztán egy egészen új szemlélet is született, egyre tudatosabbá vált bennem az az érzés, hogy csak így érdemes, mert ha már ennyi kis életnek nyitottunk mappát, akkor a jövőjükre gondolva, ez a legkevesebb amit megtehetünk, olyan természetessé vált, hogy szinte az az érzésem, hogy hiányozni fog, ha már nem lesz pelenkás korú a háznál. Nektek hogy kezdődött, ha van kedvetek írjátok meg!!!! A következő címre írhatjátok: info@mamamibolt.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése