Mi tehát a lélektana ennek a fránya moshatónak, hiszen annyi nehézség merül fel egyébként is egy pici születésekor, hogy még ezen is görcsöljön az ember lánya, na ne már. Nem elég, hogy egyben nem alhatok 3 óránál többet, még a fenn maradó szabad időmben is szaros pelenkát suvickoljak? Hát nyomós érvek a tarsolyban és az ellenoldal felhördül, de hát felelős anya lettél, ne rinyálj és ne hisztizz, tedd a dolgod és ha nagyon önfeláldozó akarsz lenni , akkor fogd azt a nyomorult mosható pelenkát és gyorsan suvaszd a többi mosni való közé, hogy másnapra legyen száraz pelusod, mert akkor cseszheted, és beállhatsz te is a drogéria sorába. Csak nehogy a szomszéd csaj kiszúrjon, akinek bereklámoztad magad, hogy te mekkora áldozatot hozol a Föld megmentésének oltárán a mosható pelenkáddal. J
Hát lányok tényleg nem egyszerű, mondhat bárki bármit, ez olyan mint a mély víz, ha nem veted bele magad, akkor csak húzod, nyúzod, keresed a kifogásokat és szépen belesüppedsz az eldobható pelenkák igen széles választékába. Nem akarlak kábítani, azzal, hogy csak plusz 10 percet vesz el az életedből, mert ez ebben a formában nem teljesen igaz, persze ha van takaritónőd, meg rendeled a kajádat, és a masszőr is házhoz jön akkor talán tényleg annyi, de ha mindezek a háttér emberkék nem állnak sorakozóban, akkor azért kicsit több idő, amíg a vödröt szépen bekészited, és beszerzed a megfelelő szagtalanitó szereket, mert azért az illat az kell. Ha megvan tehát a vödröd, akkor rendszeresen ki is kell a pelenkákat mosni.
A kakis pelenka papír betétje, időnként elcsúszik, sőt én sokszor elfelejtettem bele tenni, pusztán kismama-agyam volt és sose tudtam hol hagytam azt a fránya tekercset, így a nagyobb baleseteknél egész szép kis adagot kellett lehámoznom az anyagról, hogy olyan állapotba hozzam, amit a mosógép még elbír. Mi sokan vagyunk, a mosás napi rituálé, ezért a vödörben kiáztatott pelusok hamar gépbe kerültek és mivel már az előáztatás során megszabadultunk a tartalomtól, én galád módon együtt mostam a többiek ruhájával. A nagy fiam, tegyük hozzá nem ujjongott az ötlettől, de a kézi mosást felajánlottam neki, ha gondolja esténként a saját ruháját a kádban kisuvickolhatja, de inkább a pelus-póló kombót választotta.
A foltok néha a bio mosás és a halálosan fáradt anyu miatt, aki lusta volt már a marha-epe szappannal elődörzsölni az anyagot, egy ideig maradtak és így szolgálták édes kis gazdájukat. Amikor meguntam, és megfelelő mennyiségben összegyűjtöttem a foltos példányokat, egy 60 fokos mosással újjá varázsoltam a kelméket, olyanok lettek mint új korukban. Na jöhet a szárítás, ha jó idő van persze kint a szél és a nap keveréke csodákra képes, de a száritó gép is megteszi, ha borongós az idő. Ha már ez is megvolt, jöhet a patentolás (nekünk Pop-in jött be igazán, külső-belső szétpatentolható), igaz kis családi program, ha van rá jelentkező akkor hurrá, ha nincs akkor kezdődhet a vadászat, mert ugye különböző szinűek a pelus belsők, az első időben szépen sárga a sárgával, kék a kékkel és stb. Aztán már tök mindegy, sőt ha éjszaka nem találtam mást, ami éppen a kezembe akadt, összehajtottam és a pelenka külsőbe behajtogatva húztuk ki reggelig, csak nagy dolog ne legyen, főleg ha épp a fiam pólója akadt a sötétben a kezem ügyébe.
De a jó hír, hogy olyan hamar szobatiszta lett, hogy akkor már sajnáltam, hogy ennek a kedves kis dzsungel túrának ilyen hamar a végére értem. Hátha elég elszántak vagytok és van bennetek kurázsi, nosza próbáljátok meg, sokkal több poén és aranyos történet marad mint az eldobhatóssal. Legyen ez az új úri-muri, lejárt már az eldobható pelenkák ideje! J
T. Anita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése