TILT, TŰR, TÁMOGAT - a Mamami Bolt felújításáról

Nem adják ám olyan könnyen a boldogságot... Az úgy volt, hogy valahogy jelezni szerettük volna, hogy itt mi mit is szeretnénk árulni, de kiderült, hogy azért ez nem olyan egyszerű.
Hiába írtuk bele a bérleti szerződésbe, hogy kitehetünk táblát a homlokzatra, ha egyszer azt valami felsőbb szabály felülírja. Hiába beszéltük meg a közös képviselő hölggyel, hogy mindent oda festünk, ahova akarunk, ha igaziból nem lehet.
Ezért mi szépen elkezdtük csinosítani az üzlet bejáratát a tervek szerint, Marcsi pingált, de mint kiderült,  a ház műemlék jellegű épület, Medgyaszay István nevéhez kötődik.
Na mármost, ebből kb. semmi nem látszik, mert a ház kívülről egy igen rossz állapotú, kráteres, szürke tömbnek néz ki, amit ki tudja, mikor újítottak fel utoljára, persze a régi fénye még átsejlik a málló vakolaton, ez tagadhatatlan. De "Medgyaszay-ház" lévén, nem lehet rá pingálni.
Viszont a kész mű pedig szerintünk, a járókelők 85%-s, a lakók 75%-a és a fórumtagok 100%-a (hehe) véleménye szerint magáért beszél:

Annyi biztos, hogy majdnem mindenkit megállított az utcán, persze most is elég magas volt a bolond-koncentráció. Volt olyan, aki hallom, hogy azt susogja a másiknak, hogy hát ezek meg mit firkáltak ide? Aztán odajön, és széles mosollya bejelenti: hát ez MILYEN gyönyörű... Van egy ismerősöm, aki reklámtáblákat gyárt olcsón, nem érdekli magukat...? De sok pozitív megjegyezés is volt, mint pl. a néni, aki direkt benyitott, és mint a választásokon, bemondta, hogy "lakó vagyok és támogatom!" A helyzet az, hogy a ház egy üzlethelyiséget adott ki. Irreális elképzelés, hogy ne látszódjon kívülről, hogy ez egy bolt, mégpedig hogy MILYEN bolt. Aztán nehogy úgy járjunk, hogy Hammerékhez jönnének valami nagyon kemény együttes meghirdetett dedikálására, mert átaludták Hammerék költözését, aztán hozzánk tévednek be.

Szóval egyelőre csak csatát nyertünk,  a továbbiakat még meglátjuk.

Marcsi komoly adag tananyagot kapott konliktuskezelésből, reméljük harmadik gyermeke a pocakjában csak arra figyelt, most cica jön-e a falra vagy labda... Azután Marcsi jövőbeni tanfolyamaink helyszínét, a vásárlók gyermekeinek szórakozóhelyét is kezelésbe vette. Ehhez nem hiszem, hogy bármit hozzá kellene fűznöm, hangszóró be, lábat fel, tessék élvezni:

Ennyi művészet elég egyelőre, meg ne ártson, holnap folytatom a kiképzést!

Sajnos a nagy festegetés közepette elfelejtettük a másik fontos témát, miszerint mikor lesz nekünk fűtésünk??? De aztán azt gondoltuk, hogy haladjunk csak apró lépésekben tovább mint Bill Murray az egyik kedvenc filmemben, az "Isten nem ver Bobbal"-ban: azzal kergette őrületbe a pszichiáterét, aki a "Babysteps" című művével akarta kigyógyítani mindenféle mániájából, hogy kicsit túl ragaszkodóvá vált. De ez a sztori messzire visz...