Díjátadóra készülünk, ugye drukkoltok a Mamamiboltnak?

Az esélytelenek nyugalmával indultunk az Év Internetes Kereskedője Díjért, mert hát kaptunk egy levelet, amelyben az állt, nevezzünk. Hát jó nevezünk :)
Az első kör Titeket szólított meg kedves Vásárlóink, Barátaink, szavazással bejutottunk az első 21 közé. Köszönjük, de tényleg! Több, mint 400 nevező volt, így mindenképpen már ez is nagy elismerés volt számunkra, hiszen a vásárlók véleménye a legfontosabb számunkra.

Mivel a mamamibolt egy totális anyavállalat, abból nőtt ki, hogy mit is szerettünk a gyermekeinknek mi magunk, saját tapasztalatok alapján rakjuk össze a mai napig a termékpalettánkat, szinte hihetetlen hogy eljutottunk idáig. És ami még hihetetlenebb, hogy egy olyan dologra épül, amiben még a mai napig oly sokan nem hisznek, bár mi 10 éve dolgozunk rajta hogy ez ne így legyen, méghozzá a modern textilpelenkákra.
Onnan indult minden, hogy imádtam ráadni a gyermekemre (aki ma már 10 éves) és egyszerűen jó érzést hozott, nagyon korán szobatiszta lett és nem éreztem munkának sem igazán. És jól emlékszem a pillanat(ok)ra, amikor a legnagyobb babaáruház lánc polcain sose találtam papírbetétet, hiába ígérték hogy rendelik, egyszer megelégeltem és azt mondtam, hogy jó akkor majd én :). És mi lett belőle? Ma ennek a láncnak is beszállítunk, bár azóta sem lettek sokkal lelkesebben mosipelus terén...

Visszatérve a Díjra, a kiválasztott 21 webáruházat tesztek alapján vizsgálta a Szek.org és juttatta tovább a 11 legjobbat. Ide is bekerültünk, ami pedig azért volt szinte hihetetlen, mert mi nap mint nap azt látjuk (belülről ugye más), hogy mi mindent kellene még fejlesztenünk, milyen lehetőségeink lennének még akár technikailag, akár marketingben, tájékoztatásban, környezettudatosságra nevelésben, és kapacitásunk kevés a felére is annak, amennyi mindent kiötölünk, hogy jó lenne. Na és a technika.... Olyan sok lenne itt is még a fejlesztenivaló, de lassan kezdem úgy érezni magam, mint anno a szüleim, mikor engem kértem a tv programozására mert ők már ehhez nem értenek :).
Minden áldott nap tanulunk, új dolgokat, hol html, hol modulok, hol SEO, hol olyanokat amiknek a nevét ki se tudom mondani.
Tanulunk, fejlődünk, mégis lassúnak érezzük a magunk Mami tempóját. Sok gyerek, sok ötlet, óriási lelkesedés és kitartó hit abban amit csinálunk, úgy látszik mégis meghozza gyümölcsét.

Pedig néha látnotok kéne, hogyan dolgozunk: mindig a legjobb gondolatfonál közben lesz tele a pelus, esik el a bicajjal a nagyobb, vagy csak éppen éhes. Mindig a legfontosabb telefon közben akarja elmesélni, amit előtte hiába kérdeztem, mindig amikor mondjuk előadásunk van, akkorra esik a ballagás, és még sorolhatnám.

Mindig tervezzük hogy készítünk egy fényképet amin mindenki aki dolgozik a mamamibolt táján gyerekeivel együtt rajta van.... hát elég nagy kihívás mindenkit összevarázsolni egy képre. De rajta vagyunk!

Most a készülődés is vicces, mit vegyünk fel, gyerekeket visszük de a Gálára nem jöhetnek be, hogy legyen? Apa bevetésen, ok pipa, de akkor is nincs egy göncöm se... És akkor Katáéknál legbetegedett a nagyobb, nem tudnak jönni :( Neem nélüle nem jó, hisz motorja ő az egésznek, lelke ha úgy tetszik, neki ott kellene lennie! De mégis menni kell, hiszen ez nagy megtiszteltetés. Újratervezés. Mindig, mindig újratervezünk az épp adódó helyzetnek megfelelően.
De itt is megköszönném Katának mindazt a szívet-lelket beletevő hozzáállást, amilyen nincs is talán. Azt hiszem róla írnom kell egyszer egy külön posztot. Megérdemli :)

Drukkoljatok Nekünk szerdán este, akkor derül ki a végeredmény!!!
És ha nem mi nyerünk, ez már nekünk akkor is egy óriási elismerés!
KÖSZÖNJÜK!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése